Lufthansa-t mindenkinek!

Tegnap megérkeztünk a nagy Amerikába. Minden rendben ment.
Durván 15 órát repültünk, nem volt semmi! A Frankfurtba érkező járat egy elég pici gép volt, az ablaka még annál is kisebb.
Enyhe fenntartásaim voltak a felszállást és leérkezést illetően, de mikor elkezdett emelkedni a gép, mind megszűntek. Igazából baromi jó volt.:D
Egyébként rendkívül fáradtak voltunk, előtte éjfélkor aludtunk el, és hajnali 3kor keltünk.
Hátránnyal indultunk volna a Miss Hungary versenyen, az biztos.

Na, de a Frankfurt-i Lufthansa gép! Te jó ég, én óránként csak ámultam. Egyfolytában etettek-itattak minket, kaptunk ebédet, vacsorát is, meleg kosztot! Egyszerűen nem tudtam elhinni, és olyan kedvesek voltak! Jó, oké a főtt étel nem volt a legjobb, de a szándék a fontos!:p
Még párna és takaró combo-nk is volt! Nagyon tetszett az egész, nem is gémberedtünk el túlságosan, kb. óránként elaludtunk egy kis időre. Még filmet is vetítettek, és VB összeállítást is adtak!

A kilátásról pedig ne is beszéljünk! Egyszerűen mesés: láttunk hegyeket, jégtáblákat, felhőkarcolókat és vizet, vizet határtalanul! Volt, hogy mínusz 60 fokokat jeleztek a monitorokon, mint külső hőmérséklet!

Majd olyan fél1-re (helyi idő szerint, ami, Áginak igaza volt, 9 órával fiatalabb, mint otthon) érkeztünk meg Los Angelesbe. Mit ne mondjak, fentről láttuk, hatalmas egy város!

De ezt a repülőteres mizériát nem ajánlom senkinek, 80 kapun kell átmenni, ahol 90szer elkérik az ember iratait, főleg, ha olyan komplikált az élete iratügyileg, mint nekünk.
Szóval megjöttünk, fogtunk egy taxit, ami elhozott minket a megadott címre. Útközben már leesett, hogy itt minden teljesen másképp néz ki, mint otthon.

Minden második autó Range Rover, közte a legújabb és legméretesebb Porsche-k, Ford
Mustang-ok, BMW-k, Audi-k, Lamborghini-k, Jaguar-ok, Volvo-k, Mini-k (mint méretes autó), Cadillac-ek szaladgálnak. Ekkora kerekeket, mint itt még lehet, hogy soha nem láttam!
Megy a rongyrázás ezerrel. Még a 70 éves mami is Range Roverrel viszi a 80 éves barátnőjét bridge partyba.

Ezenkívül minden igaz, amit a filmekben mutatnak, az old school Cadillac-ből kilógó mexikóiakon át, az arab taxisokon-, a pálmafákon -, a félpucér kertészfiúkon -, a felhőkarcolókon -, a rendkívül gesztikuláló és közvetlen mindennapi embereken-, a fogyasztói társadalom, egós, egyenarcain keresztül, a gyorséttermek tömkelegéig, minden. E-v-r-i-t-i-n-g.
Ez az, amit a nagyok multikulturalizmusnak neveznek: echte amerikait (?) konkrétan keresni kell.

Amúgy nagyon szépen rendbe van rakva a környezet, jó kis helyre kaptunk szállást. Persze, vannak itt is tróger kerületek.
Kertes, vagy inkább: gyepes házban lakunk, a legtöbb szomszédnak nincs is kerítése, annyira bíznak egymásban.

Pár utcányira vannak a nagyobb bevásárló központok, itt van közel a Grove, ami egy... amolyan pláza, falak nélkül, parkosítva.
Rossz hír: a ruhák és egyéb cuccok nem igazán olcsóbbak, ami pedig igen, az elég gagyi vagy mondjuk ki: kínai.
A forint most nagyon rosszul áll...:/

A nő: Annette és a férfi: Avi nagyon kedvesek és....... rendszeretőek. Nagyon szeretik.
Külön módja van a beágyazásnak, semmi sem lehet kipakolva, mindent a szekrénybe kell tennünk, papucsot, hordott ruhát, stb. Naponta este 7kor van a vacsora, amikor is Annette főz, és közösen eszünk. Nem főz rosszul. Egyáltalán csoda, hogy tud! (És ezzel ők is tisztában vannak.)
Rajtunk kívül még 8an vannak itt, diákok: Natalie Lengyelországból, Nadine Spanyolból, Michal Csehországból, Pedro-Victor-Gabriel Brazíliából, Katharina Oroszo.-ból és egy göndör hajú lány... valahonnan. Talán Franciaországból.
Ők is nagyon kedvesek.

Ma reggel elmentünk Hollywoodba Natalie-val, Nadine-nel és Pedro-val. Busszal és metróval kellett utazni, a busz egy útra 1.25, a metró egésznapos jegy pedig 5 dollár, ami jó a buszra is, kár, hogy nem ez van előbb... Holnap majd veszünk heti bérletet rá.
Egy metró megálló kb. 3-4 otthonival ér fel. Itt minden sokkal hosszabb, mármint távolságban.:D
Fotóztunk egy csomót, rátértünk a Walk of Fame-re, ahol a hírességek csillagai vannak, láttuk a Madame Tussaud viaszmúzeumot, a Hollywood feliratot a dombokon, és elsétáltunk a Universal City-be, ahol van a Universal Studios is, de oda nem mentünk be, mert majd a suliban adnak rá valami kedvezményt.
Ez a "city" is olyan, mint egy nagy nyitott pláza, tele filmes szuvenír boltokkal, gyorséttermekkel, szórakozási lehetőségekkel és itt van a híres Hard Rock Cafe is, ami a rocksztárok egyik kedvenc vendéglátói egysége.:p Sztárt még nem láttunk, viszont a Jimmy Kimmel Show épületéből ezerrel visítoztak a lányok.
Az egész város tele van filmes plakátokkal, idézetekkel, képekkel, stb.

Mindjárt megpróbálok betenni képeket az említett helyekről.
Amúgy Áron, Pedro imádja Madonnát és Britney-t.:D
Natalie és Nadine is nagyon rendesek, rögtön ismertették velünk a járást.
Nadine-nal tök jól elbeszélgetünk, olyan dolgokat szeret, mint én.:)
A Universal City-ben vettem egy LA-s baseball sapkát (pontosabban New Era-t), ez volt az első dolog, amit vásárolni akartam.:p
Vettünk ezt-azt nektek is!


Mindenki nagyon hiányzik!
Mikor megérkeztünk és besétáltunk a központba, kicsit rossz volt, minden annyira furának tetszett, bár lehet (sőt), hogy mi vagyunk itt a furcsák, de ha jobban megnézzük, az alapok ugyanazok: házak, amikben élnek, utak, amiken járnak, és emberek, akikkel beszélgetnek. Valószínűleg ők is járnak dolgozni, de ezt még meg kell erősíteni.:D
Hozzá kell azért még szoknunk. Hogy a konnektor más és 110 V van a 230 helyett, az egy kicsit dühítő, órákig kell szárítani a hajunkat, hogy legyen belőle valami, de ez van.
Szerencsére a nyelvbe is kezdünk belejönni, bár majd holnap meglátjuk, akkor kezdődik a suli és íratnak velünk egy szintfelmérőt.

Egyelőre ennyi, majd még írok egy pár sort (mint amennyit most is :D) holnap is... vagy holnapután. Esténként tudunk netezni, addigra fogunk ide-hazaérni, általában. Otthon ilyenkor már hajnalodik. Megpróbálunk azért valamikor Skype-olni, meg egyebek.
Üdvözlet mindenkinek!